Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága 2011. szeptember 30-án éves vitanapját a résztvevő több mint 200 civilszervezettel és szakértővel annak szentelte, hogy bemutassa miként érinti a gyerekeket, ha szüleiket őrizetbe veszik, letartóztatják, bebörtönzik, illetve ha onnan kiszabadulnak. A vitanap végén ajánlásokat fogadtak el a résztvevők. /Forrás: Börtönben lévő szülők gyerekei – egy speciális gyerekcsoport, speciális szükségletekkel (Dr. Herczog Mária, Családi Jog 2012/1. 1-6. p.)

 

A vitanap célja az volt, hogy az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény alkalmazása szempontjából tegye érthetőbbé, és minél inkább tudatosítsa a közvélemény számára is, hogy a börtönben lévő szülők gyerekeinek jogait tiszteletben kell tartani, felhívja a figyelmet az ezzel kapcsolatos teendőkre, tanulságokra.

A vitanapról készült összefoglaló ajánlásokat is megfogalmazott a részes államok számára, a gyermeki jogok mind teljesebb biztosítása érdekében. Ezek a következők:

 

1. Ahol csak lehetséges, el kell kerülni a szülők előzetes letartóztatását, és célszerű alternatív büntetés kiszabását alkalmazni, ahol erre mód van, figyelembe véve az érintett gyerekek legfőbb érdekét.

2. A gyerek szempontjait valamennyi érintett szervnek és szakembernek figyelembe kell vennie, az eljárás megindulásától kezdve, annak valamennyi fázisában.

3. A részes államok vegyék számba azokat a jó gyakorlatokat, amelyek az emberi és gyermeki jogok szempontjából a leginkább megfelelőek. Ezek alapján érdemes szakmai szabályokat, protokollokat kialakítani például a gyerek jelenlétében történő őrizetbe vétel, letartóztatás esetére, a gyerekek informálására és támogatására, vagy ha nincsenek jelen annak megtörténtekor.

4. A börtönben lévő szülők gyerekeire ugyanolyan jogok vonatkoznak, mint bármely más gyerekre. A gyerekek maguk nem kerültek szembe a törvénnyel, nem szabad őket elkövetőként kezelni, büntetni. Ugyanolyan joguk van mindkét szülőjükre, és a családi életre, a fejlődésüket támogató gondoskodásra. Ennek alapján kell döntést hozni arról, hogy mi szolgálja leginkább a gyerek érdekét, abban a tekintetben is, hogy bent legyen az egyik szülővel a börtönben, vagy sem, és ezeket a döntéseket esetenként gondosan mérlegelve kell meghozni.

5. A gyerekek és családjaik számára megfelelő szolgáltatásokat kell biztosítani, ideértve a jó minőségű egészségügyi, szociális és oktatási lehetőségeket a szüleikkel börtönben lévő gyerekek számára is.

6. A részes államoknak a börtönben lévő szülők kint lévő gyerekei számára is biztosítani kell a rendszeres kapcsolattartás lehetőségét mindkét szülőjével, kivéve, ha ez nem a gyerek legfőbb érdekét szolgálja.

7. Tekintettel a gyerekek gyakori súlyos stigmatizációjára, különösen, ha a szülő súlyos bűncselekményt követett el, kiemelkedő jelentőségű a média felelőssége. A Bizottság javasolja a részes államoknak, hogy fogadjanak el speciális jogszabályt a privát szféra biztosítása érdekében az Egyezménnyel összhangban.

8. A börtönben a szülővel együtt élő gyerek számára megfelelő körülményeket kell teremteni, különös tekintettel a kisgyerekekre. A gyerekeknek ezekben az esetekben is joguk van a rendszeres kapcsolattartásra mindkét szülőjükkel, ezért velük és más családtagjaikkal biztosítani kell ezt a börtönön kívül is.

9. A börtönben történő rendszeres találkozások megfelelő körülményeit is biztosítani kell, különös tekintettel a gyerekek méltóságára, és a magánélethez való jogára.

10. A Bizottság sürgeti a részes államokat, hogy a látogatások megfelelő körülményeit biztosítsák az érintett gyerekekre tekintettel. Gyermekbarát körülményekre van szükség, ahol csak lehetséges, elkerülendő a negatív hatásokat, figyelembe véve a gyerek iskolába járási kötelezettségét, a látogatás időtartamát, és a szoros kapcsolat fenntartásának lehetőségét. Lehetőség szerint a találkozásokat a börtönön kívüli helyen kell megszervezni, ahol mód van a bensőséges együttlétre, és gyermekbarát a környezet.

11. A Bizottság ajánlása szerint a börtönbüntetést lehetőség szerint a gyerek (család) lakhelyéhez minél közelebb kell megoldani, a látogatások elősegítése céljából, ahol ez nem megoldható, ott az utazási költségek megtérítésével kell segíteni.

12. A gyerekek véleményét ki kell kérni és figyelembe is kell venni az eljárás egész folyamán a döntések meghozatalakor, így az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, a bírósági eljárás és büntetéskiszabás, a kapcsolattartás és a szabadulás, reintegráció során.

13. Azokban az esetekben, amikor a gyerekeknek a szülő által elkövetett cselekmény okán lakóhelyet, életformát kell változtatniuk, családjukon kívüli elhelyezésre kerül sor átmenetileg vagy tartósan, a Bizottság ajánlja a gyerekek alternatív gondozásához készült ENSZ útmutató alkalmazását.[18]

14. Tekintetbe véve, hogy a fogva tartás okán az állami pénzügyi vagy más ellátásokat gyakran megvonják és ennek negatív hatása lehet a fogva tartottak gyerekeire a Bizottság azt ajánlja, hogy egyéni mérlegelés alapján döntsenek a juttatásokról, és ezekben az esetekben mindig a gyerek legfőbb érdeke legyen az irányadó.

15. Attól függetlenül, hogy a gyerek jelen volt-e az őrizetbe vételnél, letartóztatásnál, a részes államoknak kötelezettségük, hogy megfelelő információt adjanak az érintetteknek, de ennek során is a gyerek legfőbb érdekére kell tekintettel lenni. Ezért a Bizottság javaslata szerint a szülőt, más családtagokat, szükség szerint informálni kell az elzárásra került szülő hollétéről, és arról, hogy miképpen tudják a gyereket megfelelően ellátni, illetve hol kaphatnak ehhez segítséget. Ezeket az információkat olyan gyermekbarát nyelvezeten, illetve több nyelven kell megfogalmazni, hogy minden érintett gyerek számára érthető legyen.

16. A Bizottság azt javasolja, hogy minden országban gyűjtsenek és tartsanak számon adatokat a börtönben lévő szülők gyerekeiről, mind azokban az esetekben, ha a gyerek a szülővel tart a börtönbe, mind pedig olyankor, ha nem, és ezeket az adatokat olyan módon tegyék közzé, hogy az a gyerekeknek nyújtandó segítségnyújtás céljából rendelkezésre álljon minden érintett számára.

17. A Bizottság a fenti ajánlásokon túlmenően, amelyek keretében a gyerekek börtönben lévő szüleik látogatását szorgalmazzák, azt javasolja, hogy a technikai lehetőségek határain belül segítsék elő a gyerek és az elzárással büntetett szülő rendszeres telefonos, videokonferencián keresztüli, skype, vagy másfajta kommunikációját, lehetővé téve, hogy ezek költségei ne akadályozzák a kapcsolattartást.

18. A Bizottság azt javasolja, hogy a büntető igazságszolgáltatás minden szintjén dolgozókat és mindazon szakembereket, akik a gyerekekkel kapcsolatba kerülnek, mint a tanárok, szociális munkások és mások, megfelelően készítsék fel, képezzék tovább, hogy a börtönben lévő szülők gyerekeinek minden segítséget meg tudjanak adni.

19. Záróészrevétel: Megismételve a 2011-es vitanap résztvevőinek és elősegítőinek szóló elismerést, a Bizottság kiemeli annak szükségességét, hogy a fenti ajánlásokat minden érintett gyerek esetében vegyék figyelembe. Továbbá, felhívja a figyelmét valamennyi részes államnak és szereplőnek, hogy teljes egészében vegyék tekintetbe és alkalmazzák a „Bangkoki szabályokat”, amelyeket az ENSZ Közgyűlés 2010. december 21-ei ülésén fogadott el.